Bíborlevelű bugatölcsér jellemzői 

A bíborlevelű bugatölcsér (Penstemon digitalis) Észak-Amerikában őshonos, strapabíró évelő. Felálló szárú, bokros növekedésű,  virágzáskor magas évelő, ilyenkor az 1méteres magasságot is eléri. A bíborlevelű bugatölcsér egyik legnagyobb díszítőértéke a mélybordó, bíbor árnyalatú lombja. A lándzsás levelek már tavasszal intenzív színnel indulnak, amely a szezon során is megmarad, így nemcsak virágzáskor mutatós. Virágzáskor karcsú, elegáns virágszárakat hoz, amelyek finoman kiemelkednek a sötét lombtömegből. A 'Pocahontas' fajta késő tavasszal, kora nyáron hozza fehér, enyhén rózsás árnyalatú, csöves virágait, amelyek laza bugákban nyílnak. A virágokat előszeretettel látogatják a méhek és más beporzó.

Bíborlevelű bugatölcsér gondozása

Legszebben napsütötte helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődik. A bugatölcsér mérsékelt vízigényű. A fiatal töveket rendszeresen öntözzük, később jól tűri az átmeneti szárazabb időszakokat is. Kiváló fagytűrésű évelő, hazai viszonyok között is takarás nélkül áttelel. Jó vízelvezetésű talajban a téli nedvesség sem okoz problémát, de a pangó vizet kerüljük a tő körül. Tavasszal az elszáradt részeket távolítsuk el.